jegyzéke két ülésben”
[József Attila]

az Építészetelmélet története 1. c. tárgy féléves feladatának
készítése ürügyén

„Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban”
[Ady Endre]
Bevezetésként:
A félév során elhangzott előadásokból néhány gondolatot, idézetet,
fogalmat – mintegy tartalomjegyzékként – felsorolva könnyebbnek tűnik
számomra az „esszé” indítása.
Simon Mariann a Tervezéselmélet c. tárgy előadássorozatának első előadásában a Tervezésmódszertan és az Építészetelmélet közé helyezi
tárgyát és összefoglalja tematikájukat:
Ezek:
Tervezésmódszertan: „A tervezés, mint modellezhető folyamat.
A külső és belső tényezők, a program, a helyszín, a terv-
fajták.”
Építészetelmélet: „Az építészetre vonatkozó gondolatok. Az építészet lé-
nyege, feladata, hatásmechanizmusa…művészettörténé-
szek, filozófusok, építészek.”
Tervezéselmélet: „A tervező, gyakorló építészek munkálkodása azon,
hogy jó és szép épületeket hozzanak létre – és az ezek-
hez vezető utat meg is tudják indokolni.”

Leütöm az első betűt, a betűk egymásutánja létrehozza az első szót, a szavak
újabb szavakat hívnak elő: összeáll az első mondat, és ezt mondatok sora kö-
veti – már nem biztos, hogy pontosan úgy, olyan tartalommal, ahogyan azt az
első betű leírása előtt elgondoltam, hiszen ahogyan az építészeti tervben - fő-
ként a tervezés első fázisában a közelítésekben, vázlatolásban, firkálgatások-
ban - a papíron nyomot hagyó vonal, alakzat meghívja a másikát, hatással van
a környező papírtérre, vagy a megépült épületen az egyik elem az egész része-
ként kölcsönhatásba lép - és kölcsönhatásban van - környezetével [18. sz.] úgy van a szavakkal is, létrejön az írás elsődleges jelentése, amely valamennyire szándékom szerinti, de létrejön
„a szavak alatti szavak hálózata” [2. sz.] is.
„Ezt nevezi az irodalomtudós, Paul de Man >>a betű ellenőrizhetetlen hatal-
mának<<” [ 2. sz.]
Az előadásokból engem valamiért különösen megragadó mondatok, állítások, kate-
góriák felidézése – válogatásom önkényessége miatt – nem fogja a tárgy teljes fo-
galmi rendszerét előhozni, de segít abban, hogy megpróbáljak egy - a fenti sorokban
érintett – jelenségről , a tárgyiasult gondolat, a nagy egészből - a tervezés és építés
révén - határok közé zárt térrész és a környezete, a használói és alkotói közötti köl-
csönhatásról valamit elmondani..


Nem építészekről, nem elméletalkotókról, elméletekről, esztétikai kategóriákról fo-
gok írni, hanem csak ennek a - Simon Mariann által megnevezett - hatásmecha-
nizmusnak - az épület, mint tárgy, és az őt körülvevő tértartomány közötti kölcsön- hatásnak – az elemeiről, és azok filozófiai és élettani (pszichológiai) tartalmáról. A hatásmechanizmusba bevont tértartomány részei az objektumok és a szubjektumok (az egyén és az egyének összessége: a társadalom a maga intézményeivel,
gazdasági szereplőivel).
2. Előadás (2014.02.19.):
’Tudomány az, amelyet egy tudományos közösség elfogad’;
’Architectura: arch-ősi,
tect-techné: az alkotásra való képesség,
ura: szóképző;
’Filozófia’;
’Optikai korrekció’;
’A jelölt és a jeladó’;
’Szimmetria (abban az értelemben, ahogy a régiek használták):
- a nagy egészen belül a részek megfelelően vannak arányítva,
- azonos mértékkel való mérés elve: a mű tagjaiból eredő megfelelő
összhang’.
3. Előadás (2014.02.26.):
’Az épület is viselkedik’;
’objektum-épület’;
’megkülönbözteti a formát más természeti és mesterséges tárgyaktól’;
’Környezet esztétika, környezet észlelés’, [Gehry: Guggenheim múzeum]’;
’Az emberi percepciót hogyan tudjuk értelmezni?’
’Hogyan tanulunk meg látni?’
’Valójában azt látjuk, amit tudunk, hogy látnunk kell.’
(antropologikus világlátás?);
’Aldo Rossi: Elemi geometria,
Mi az archetípusa az épületnek?,
A ház formájú házak,
Aedicula.’
’Esztétikai jelentés:
- tagoltság,
- struktúrák,
- felismerés;
- harmóniák,
- ritmusok,
- ellentmondások,
- disszonanciák.’;
’Méret: önmagában való arányok,
és az emberi léptékhez való arányok’;
’Szimbólumok:
Alaprajz: Az ember(fia) útja, az én utam.;
Tartószerkezet atektonikus volta:
-a kupola a fénygyűrűn lebeg;
Tömegformálás: Városkapu motívum:
a legszentebb város: a mennyei Jeruzsálem.’
’Intelligibilis szépség’;

’Az esztétika tárgyát összekeveri a befogadóéval.’;
’Platón ideatanának egyfajta átértelmezése [fény-Isten]’;
’Az építészet, az épület lényege nem a térhatár, a szerkezet,
hanem a tér: összetevőinek leginkább szellemi természetű tényezője.’;
’A fény: a minőség esztétikája.’;
’Neoplatonikusok’;
’Mennyiségi esztétika: homo quadratus’.
4. Előadás (2014.03.05.):
’Romanika,
Gótika – skolasztika’;
’Az építészet: >>megfagyott muzsika<<: téralkotás’;
’Bizánc – neoplatonikusok’;
’A nyugati keresztény gondolkodás sokkal inkább materializált esztétika’;
’Biblia Pauperum’;
’Transzcendencia: Intelligibilis szépség,
Mennyiség esztétika: arány-tan,
Minőség esztétika: fény-tan’;
’A zene írásképe’;
’Minőség esztétika: arabok,
Arisztotelész - matematika,
fénytan,
a perspektíva geometriája’;
’A hely, a pneuma, a toposz helyett a szoma kerül a figyelem középpontjába’;
’Bencések: - tobzódás, a római építészet hagyatéka’;
’Ciszterciek: >>Ó! Hiúságok hiúsága!<<,
fényszimbolika’
’Mindkét rendben: neoplatonikus hatások’;
’Ciszterciek: -puritán életelvek,
csúcsív: az imádkozó kéz gesztusa,
kereszt alaprajz,
fényszimbolika’;
’Szellemi változás: az elemeket összerendező elv az, ami a gótikát megszüli’;
’Teológia, skolasztika: teológia és természettudományok elkülönülése’;
’Romanika: intellektuális építészeti gondolkodás’;
’Gótika: materiálisabb, értelmez, elmesél’;
’Az intelligibilis szépség a gótikában jóra és szépre differenciálódik’;
’A szépség, mint arány és harmónia’;
’Aquinói Szent Tamás: >>Az anyag és forma
szükség szerint
arányosak egymással<<’;
’A célnak való megfelelés’;
’Summa Technologiae’;
’Minden dolog azonos maradjon önmagával’;
’Teljesség: kielégítő felsorolás,
Szerveződés: kielégítő tagolás,
Különbségtétel: kielégítő kölcsönhatás’.

5. Előadás (2014.03.12):
’Erwin Panofsky: Az emberi arányok stílustörténete’
(Dürer példája: és amikor már a legkisebb viszonyító
a milliméternél kisebb egység, akkor értelmét veszti
a további vizsgálódás);
’A perspektíva mint szimbolikus forma: Atya – Fiú – Szentlélek’;
’Quadratura háló’;
’Trianguláció’;
’Platon idea-tan + antik geometriatan ötvöződése’;
’Számelmélet, aránytan’;
’A reneszánsz festmények a valóságot mutatják. Perspektíva – szimbolikus forma’;
’A középkor a misztikum világát mutatja, a képnek ereje volt, és volt egy saját tere’;
’Arisztotelész: Poétika, és Platon.’;
’Szépség: nemes és isteni tulajdonság, belső arányosság’;
’A szépség megítélése nem pusztán egyéni ízlés dolga’;
’Antropocentrizmus’;
’Arisztotelész: Az ember társadalmi lény’.
6. Előadás (2014.03.19):
’A természetben lévő formák egyszerű geometriai formák: kör, négyzet’;
’Centrális terek’;
majd:
’-tengelyre szervezett, már időben kibontakozó (mozgásban feltáruló) terek’;
’-Arányok, arányrendszerek mélyreható művelése, oszloprendek arányrendszere’;
’-A szent arányok’;
’-Aranymetszés’;
’-Szabályos testek’;
’Platon: Timaeus’;
’Antik teória: a szépség harmóniáját egy matematikai formula írja le.’;
’Harmónia: arány, arányelmélet’;
’Platon után: Lambda figura,
két harmonikus számsor aránya,
kozmikus harmónia’;
’A zenében lévő harmóniákkal, konszonancia’;
’A reneszánsz nem szereti a törtszámokat’;
’Matematikai rend’
(a „Lényegi rend” Heisenberg „A rész és az egész” c.
könyvében. Kvantummechanika, kvantumfizika:
-a hiányzó elemi részecskék megtalálásának jövendö-
lése a szimmetria elv alapján (ez már az a szimmetria
fogalom, ahogyan ma használjuk); Higgs-bozon;
a vizsgáló és a vizsgált kölcsönhatása a kísérletben,
a „határozatlansági reláció”;
ugyanakkor: az egységes térelmélet megalkotásának vá-
gya és annak kísérleti igazolása; Einstein és a kvantum-
fizika: „Az Úristen nem kockázik”);
’Lélek,
Szellem’;

’Pál apostol: >>Ti vagytok Isten temploma<<’;
’Bennünk lakozik az arányrendszer’;
(A matematika, mint a láthatatlan megismerésének, mint a mintázatok felismerésének tudománya.);
’Szimmetria: az antik és a reneszánsz értelmezésében: arányosság és méretbeli meg-
felelés’;
’Oktáv – kvint – kvart – 2 oktáv’;
„Ezt mindig így tartotta jónak mindenki” , ’utalás Albertire’;
„Kívül is, belül is minden arányos legyen”;
„Az építészet tudománya: aránytan”;
’Számtani középarányos’;
’Mértani középarányos’;
’Harmonikus középarányos’;
’Palladio – különböző architektúrák egymásra rétegzése (Michelangelo nyomán).’
’Tridenti zsinat’
’Il Gesu’.

7. Előadás (2014.03.26):
’Reformáció – ellenreformáció’;
’Építészetelmélet: egyik kifutása a normativitás, bizonyos matematikai összefüggése-
ket ad, hogy tervezzen.’;
’A norma: a harmonikus arány’;
’Vignola’;
’A XVI. szd. idealizmusa, a platoni idetan, a hagyomány továbbélése’;
’Alberti elve: kontinuitás, természetelvűség,
-az a valami isteni eredetű-e, vagy az alkotói világ része.’
’Barokk teória: természetfölöttiség’;
’ Reneszánsz: Barokk:
linearitás festőiség,
síkszerű mélységszerűség,
sokság egység,
világosság talányosság,
statikusság dinamikusság,
egy(szerű)ség összetettség,
zártság nyitottság’;